Budapest II. kerülete Budán található, ahol a Remete-szurdokban neander-völgyi ember nyomait is felfedezhetjük, így igazán hosszú történelemre tekinthet vissza a kerület. Az ókorból is származnak emlékek arra vonatkozóan, hogy lakott térség volt, mivel a mai Bem tér környékén a Kr. u. 89 utáni időkben a római Legio tartott itt helyőrséget. A II. kerületi hegyvidék a 3. század második felében az acquincumi katonai arisztokrácia birtoka volt. A középkorban olyan települések is léteztek itt, melyeknek nevei honfoglaló magyar törzsekre utalnak, mint például Nyék, ami a mai Szajkó utca környékét jelenti. Ezen területen temetőket tártak fel a 10. és 11. századból. A középkorban vadaskert is működött itt, melyet uralkodó családok, kisnemesek és budai polgárok birtokoltak. Jelentős helyként tartották számon a budai királyi udvarban és országosan is az 1300 körül épülő Szent Lőrinc kolostort, mely a János- és Hárs hegy nyergén húzódott, s aminek romjai a Budakeszi út 93-ban találhatóak.
A kolostor érdekessége, hogy ez volt az egyetlen olyan magyar alapítású szerzetesrend, ami a pálosok központjaként funkcionált. A Szent Lőrinc kolostort pilisszentkereszti remeték kezdték el építeni a Szent Lőrinc tiszteletére készült kápolna helyén. A 16. század elején az ország legnagyobb kolostoraként tartották számon értékes könyvtárával együtt. A kolostor és a falvak többségének végét a török pusztítások jelentették. A kolostor köveit 1620-ban elhordták a vár erődítéséhez.
Akkoriban a vár körüli legnagyobb lakótelep a Varos volt, ami a mai Széna teret, Bem teret és a Lánchíd budai hídfőjét ölelte fel, vagyis a későbbi Víziváros. A Varos területét kettős fal védte és egy nagy mocsár. A törökök kiűzését követően Buda 6 részre oszlott, melyből három rész a mai II. kerület területén létezett, ami Víziváros, Országút és Újlak volt. Mai kinézetét a 19. században érte el, azzal egy időben, amikor Budapest világvárossá fejlődött. 1876-ban elkészült az első rendezési terve Budának, amiben csupán a Vár oldalát és a Rózsadombon a Mecset utca környékét említették.
Ekkoriban építették a Margit híd budai hídfőjétől az útvonalat, egészen a Mechwart ligetig, további részeit pedig 1892-ig fejezték be. A kerület leghíresebb és Budapest nívós részeként is számon tartott része a Rózsadomb. S hogy honnan ered a neve? A legendák úgy tartják, hogy a török hódoltság idején rózsákat ültettek a területre. Luxus villanegyedként először a két világháború között gondoltak rá, amikor a felső középosztály és az arisztokrácia itt vásárolt telket. A rózsadomb név csak a 19. század közepén vált közkedveltté, és akkoriban még csak a Dunához közeli keleti és dél-keleti lejtőkre gondoltak a név hallatán.
Valójában azonban a budai hegyvidék azon része, mely a Szépvölgy és az Ördög-árok által közrefogott csúcsok és dombhátak. A Rózsadomb belső részein már a 18. században is épültek házak, azonban a külső részén a 19. század közepéig inkább csak szőlősként és szántó vagy legelőként használták. Nem is olyan régen tehát inkább kopár hatást keltett, ahol a kavics és agyagbányák mellett vad árkok és vízmosások tarkították a területet. Még egy 1873-as térképen is csak egy-két kápolnát, csőszházat, kocsmát és pajtákat lehet felfedezni.
Majd miután a Margit hidat átadták 1876-ban a pesti oldal is közelebb került a Rózsadombhoz és a Városligetnek is lett vetélytársa. Ez a tény és az, hogy az 1880-as filoxéravész pár év alatt kipusztította a rózsadombi szőlőket, elkezdődött az átalakulás, a funkcióváltás a Rózsadombon. A szőlőtermesztéshez használt épületeket átépítették nyaralókká, s a parcellázások után is tartották ezt az igényt. Az 1880-as évektől épülő nyári lakok, családi házak, villák a kor építészeti divat elemeit mutatták magukon, mely házakból mára alig marad olyan, ami eredeti mivoltában tündököl.
A II. kerület egészét érintette az 56-os forradalom, mely után a 80-as évekig újra beépült a budai városrész. A Rózsadomb nem csupán a kerület és a főváros kiemelt pontja, hisz az ország egyik legdrágább ingatlanjai találhatóak itt. A szép panoráma, a belvároshoz közeli mégis zöld övezeti hangulat tornázza fel itt az árakat.
